Ajándéközön

Állítása szerint sokszor, állításom szerint ritkán kapok ajándékot a férjemtől.

Be kell ismerjem, tényleg tud nagyvonalú lenni, de ha bármi neves ünnephez, alkalomhoz közeledünk, arról vagy megfeledkezik, vagy felhúzza magát, hogy "kötelezőből" vennie kell valamit. S képes nem venni semmit sem. Vagy előtte pár nappal akár egy nagyobb dolgot is, s tudjam le azzal. Ez volt karácsonykor is, 1 héttel korábban kaptam egy szárítógépet, nagyon örültem neki, de bizony hiányoltam egy figyelmességet, gesztust a fa alá becsomagolva. Nem kellett volna más, csak egy doboz csoki, a lényeg, hogy bonthassak ajándékot.

Mondanom sem kell, volt némi nézeteltérés, mert bizony 24-én reggel elment nekem ajándékot venni, kaptam egy könyvet. Örültem.

Most pedig ugye, közeledik Valentin nap... ami sem nem magyar ünnep, sem nem ünnepeljük, de én bizony örülnék egy apró figyelmességnek. Kiváncsi vagyok, kapok-e valamit.

Mert az én drága férjem fog... már régen kinéztem neki, tudom, hogy örülni fog neki. A skót Dalvey cég gyönyörű rozsdamentes, férfiaknak szánt ajándékokat gyárt, kimagasló minőségben, igazi prémium termékeket. Van egy apró, 3 cm-es, tömör fém dobókockájuk... lehet levélnehezék, lehet dísztárgy, s lehet ún. döntéshozó. Eldobható, lehet nézni, melyik számot gurítjuk, hozzáigazíthatjuk döntéseinket, babrálhatunk vele, bambulhatunk felette. S pont emiatt gondolom, hogy tökéletes ajándék lesz neki, mert talán segítheti majd a jövőben eldöntenie, megéri-e elfelejteni ajándékot venni Valentin napra. :)